Egy korábbi bejegyzés során már megemlítettem a tervezett szigetközi elkerülő utat. Ez a sokak által dédelgetett “projekt” (hmmm) már sok fejtörést okozott nekünk, hiszen az egyik bekötőút pont a területünkön keresztül -az újabb verzió szerint a területünk mellett- haladna. Többé-kevésbé megtanultunk együtt élni ezzel a problémával, de azért időről-időre komoly bosszúságokat okoz nekünk. Legutóbb épp a héten, hiszen az új rendezési tervet -mely pár napja emelkedett volna jogerőre- az utolsó pillanatban torpedózta meg a “mittudoménmelyik” hivatal (egy az eljáró harminc közül), azzal a felkiáltással, hogy a tervben nem biztosított a bekötőút számára a megfelelő szélességű nyomvonal.
Nem arról akarok most írni (majd talán holnap 
), hogy ez újfent mennyivel hátráltatja a mi terveinket, sőt még azt sem fogom pedzegetni (pedig mennyire szeretném), hogy ez az út valószínűleg soha nem fog elkészülni. Tekintsük most úgy, hogy ennek a rémálomnak a megvalósulása, valamilyen oknál fogva (legyen az mondjuk egy elbabrált EU pályázat) mégis elérhető közelségbe kerülhet. Tehát mi a bajunk ezzel az úttal?
Tekintsünk rá a Szigetköz térképére. Egy 52,5 km hosszú, 6-8km széles szigetről beszélünk. A jellemzően kis méretű településeken -Győrtől Mosonmagyaróvárig- halad keresztül a 1401. számú “Szigetközi” út. Már ennyiből -a terület földrajzi adottságait tekintve- is badarságnak tűnhet egy újabb út beszuszakolása a -mondhatjuk- keskeny földterületre. De nézzük tovább. A tervezett elkerülő észak felől kerülné meg az alsó-szigetközi falvakat, összeköttetést teremtene Vámosszabadival valamint a “stratégiai” fontosságú Patkányossal. A nyomvonal javarészt szántókon halad (itt a tulajdoni viszonyokból adódóan komoly ellenállásra, várhatóan számos jogi procedúrára lehet számítani), Győrladamér közelében például elhalad közvetlenül a ritkaságnak számító és különleges természeti értéket képviselő Somos erdő mellett. Mind a mezőgazdasági, mind pedig az érintetlen területeken számításba kell vennünk a hazai viszonylatban is jelentős vadállományt fenyegető veszélyeket, valamint a beruházás megvalósulásával a növényvilágot érő káros hatásokat. Mindemellett az érintett települések arculatát is negatívan érinti, hiszen a bekötőutak megkövetelt szélessége gyakorlatban azt jelentené, hogy egyes utcákat háztól-házig le kell aszfaltozni, megszüntetve a fasorokat, előkerteket.
Van-e létjogosultsága az útnak? Kétségtelen, hogy az elmúlt években az 1401.sz út alsó-szigetközi szakaszán megnövekedett a forgalom. Ennek időbeni megoszlása azonban érdekes aránytalanságokat mutat. Míg napközben meglehetősen gyér a forgalom, reggel hét és fél kilenc valamint délután négy és fél hat között jelentősebb autómennyiség terheli az útszakaszt. Mind a forgalom növekedése, mind pedig az eloszlásában megfigyelhető ingadozás a szigetközi települések szerkezetének elmúlt években lezajlott káros változásainak köszönhető. A települések lélekszámának növekedésével igazolt torz fejlődéselmélet az oka, számos egyéb káros hatás mellett, az alsó szigetközi települések közlekedési problémáinak is. A településeket övezve, gyakran mezőgazdasági területeket művelés alól kivonva, úgynevezett “kertvárosias övezetek” jöttek létre, melyek gyakorlatban a közeli megyeszékhelyre ingázók rezervátumaiként funkcionálnak. Erről bővebben talán máskor.
Összességében úgy gondolom, nem tekinthetjük megoldásnak azt, hogy az elmúlt évek számos átgondolatlan döntését egy alapvetően elhibázott, hatásait tekintve előreláthatatlan és visszafordíthatatlan koncepcióval orvosolják. Hogy mit hoz a jövő, előre nem láthatjuk. Egyelőre a terv csak terv és megvalósulására vajmi kevés az esély.
